KÖZZÉTÉTELI LISTA

Az Oktatási Hivatal által működtetett köznevelési információs rendszerben (KIR) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése alapján az alábbi köznevelési intézmény a lent megjelenő közzétételi adatokkal rendelkezik.

1 . Intézmény adatai

OM azonosító:	203285
Intézmény neve:	Kaposszekcsői Általános Iskola
Székhely címe:	7361 Kaposszekcső, Táncsics utca 22.
Székhelyének megyéje:	Tolna
Intézményvezető neve:	Robár Gáborné
Telefonszáma:	06-74-466-537
E-mail címe:	kaposkola.igh@gmail.com

Közzétételi lista utolsó intézményi frissítésének dátuma: 2023.10.11.

Ellátott feladatok:
– általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat)
– általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat)

2 . Fenntartó adatai

Fenntartó:	Tamási Tankerületi Központ
Fenntartó címe:	7090 Tamási, Szabadság utca 29.
Fenntartó típusa:	tankerületi központ
Képviselő neve:	Csike Tamás
Telefonszáma:	06 30/626-6381
E-mail címe:	tamas.csike@klik.gov.hu

3 . Az intézmény működő feladatellátási helyei

001 – Kaposszekcsői Általános Iskola (7361 Kaposszekcső, Táncsics utca 22.)

Ellátott feladatok:
– általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat)
– általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat)

002 – Kaposszekcsői Általános Iskola Csikóstőttősi telephelye (7341 Csikóstőttős, Hunyadi tér 20.)

Ellátott feladatok:
– általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat)

4 . Intézmény statisztikai adatai

Összesítő táblázat az ellátott feladat szerint

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Pedagógiai munkát segítő

név	iskolai végzettség	beosztás
Fodor Zsolt	informatikai rendszerüzemeltető	rendszergazda
Ruzsicskáné Karczagi Tímea	pedagógiai munkatárs (pedagógiai asszisztens)	pedagógiai asszisztens
Zimáné Pintér Zsuzsanna	főiskola	iskolatitkár

Gyermekek, tanulók számának nyitóadatai

osztályok	létszám
1.o.	26
2.o.	21
3.o.	27
4.o.	26
5.o.	21
6.o.	25
7.o.	26
8.o.	24
1-4.o.	15

A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok:

Továbbtanulási mutatók:

5. Általános adatok

A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató:

Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki az iskola beiskolázási körzetében állandó, vagy ideiglenes lakcímmel rendelkezik. A fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek felvételt nyer, akinek szülei iskolánkat választják. Túljelentkezés esetén előnyt jelent a tanuló hátrányos helyzete. Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, aki beiskolázási körzetünkbe költözik.

Körzeten kívüli tanuló átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt az iskola nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. Sorsolás nélkül felvehető az a tanuló, aki:

• sajátos nevelési igényű, vagy
• szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy
• testvére az adott intézmény tanulója, vagy
• szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy
• az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában a tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulók azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájukban nem tanultak különbözeti vizsgát kell tenniük. A vizsga eredménye alapján tanulmányaikat az adott évfolyamon vagy az előző évfolyamon folytathatják.

A beiratkozásra meghatározott idő:

A beiratkozásra vonatkozó eljárásrend:

Minden év február 28-ig a kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskola felvételi körzetét. [20/2012 (VIII.31.) 24.§. (1), a továbbiakban Rendelet]

A kormányhivatal közzé teszi a beiratkozás idejét, az erről való döntés és jogorvoslat benyújtásának határidejét, a beiratkozás első napját megelőzően legalább 30 nappal. [Rendelet 22.§. (1)]

A Kaposszekcsői Általános Iskola és Csikóstőttősi Telephelye a helyben szokásos módon kihirdeti a beiratkozás idejét

Az intézményvezető gondoskodik a beíratás napjain a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításáról.

A nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 50.§. (7) szerint a Tamási Tankerületi Központ fenntartásában működő Kaposszekcsői Általános Iskola és Csikóstőttősi Telehelyén az első osztályos gyermekek beiratkozásának időpontjáról a Tolna Megyei Kormányhivatal dönt.

A beiratkozás ideje: minden év április hónap.

A fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma:

Az intézményben az osztályok és csoportok számáról a fenntartó dönt.

A 2022/2023-es tanévben 9 osztályra, 2 napközis csoportra kaptunk indítási engedélyt.

Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is:

Térítési díjat Kaposszekcső és Csikóstőttős Önkormányzata az igénybe vett étkezések száma, valamint a kedvezmények figyelembe vétele alapján állapítja meg.

Az 1 főre megállapított háromszori étkezési díj mértéke: 870 Ft (tízórai, ebéd, uzsonna)

Az 1 főre megállapított kétszeri étkezési díj mértéke: 660 Ft. (tízórai, ebéd vagy ebéd, uzsonna)

Az 1 főre megállapított egyszeri étkezési díj mértéke: 450 Ft (ebéd)

Normatív kedvezményre jogosult: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló 100%-ban nevelésbe vett tanuló 100%-ban.

3 vagy többgyermekes családok 50%-ban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek 50%-ban.

Intézményünkben egyéb térítési díj, tandíj, díjfizetési kötelezettség nincs.

A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és időpontjai:

Nem releváns

A köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai:

Nem releváns

A pedagógiai- szakmai ellenőrzés megállapításai:

Intézményi tanfelügyelet 2022 november

Vezetői tanfelügyelet 2022 október

A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje:

Kaposszekcsői Általános Iskola:
minden tanítási napon 7:00 – 18:00-ig

Csikóstőttősi Telephely:
minden tanítási napon 7:00 – 16:00-ig

Éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai:

A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával: Nem releváns

6 . Speciális közzétételi lista iskolai feladatot ellátó intézményeknek

Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei:
https://okm.kir.hu/fit/getJelentes.aspx?tip=t&id=203285&th=1

Az intézmény feladatellátási helyeinek kompetenciamérési adatai az elmúlt két évből

001 – Kaposszekcsői Általános Iskola
https://okm.kir.hu/fit/getJelentes.aspx?tip=t&id=203285&th=1

Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások

A tanuló-kiskorú tanuló esetén a szülő- május 20-ig adhatja le a tanórán kívüli foglalkozás választásával kapcsolatos döntését írásban.

Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórán kívüli foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépést illetően úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

Módosítására a tanév során nincs lehetőség.

Az iskola megszervezi a pedagógiai programjában rögzített szakköröket, sportfoglalkozásokat, ezen kívül azokat a szakköröket, tanfolyamokat, sportfoglalkozásokat, amelyeken legalább 8 tanuló részt vesz, és amelyek megtartásához szükséges feltételeket az iskola biztosítani tudja.

A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők:

• napközi, tanulószoba,
• korrepetálás, felzárkóztatás,
• fejlesztő-, rehabilitációs foglalkozás,
• szakkörök, tehetséggondozás,
• könyvtári foglalkozás,
• diáksportkör,
• tanulmányi kirándulás, múzeum- és színházlátogatás,
• témanapok,
• versenyek, vetélkedők,
• ünnepélyek, megemlékezések.

A tanórán kívüli foglalkozások 14:00 és 17:00 óra között kerülnek megszervezésre

A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók rendelkezésére állnak az intézmény helyiségei és taneszközei.

Napközibe és tanulószobába – indokolt esetben – év közben is kérheti gyermeke felvételét a szülő.

Délutáni foglalkozásokra a tanulók a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel érkezhetnek az iskola épületébe. A magasabb jogszabályok szerint minden év április 15-ig tájékoztatjuk a tanulókat a következő tanévben választható tanórai és egyéb foglalkozásokról.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei:

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják.

A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata:

A házi feladat célja:

• újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,
• készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,
• önálló kutatómunkát végezni valamely témában,
• alkotómunkát végezni valamely témában.

Elvek, korlátok:

• Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz, ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).
• A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 4-6 órájuk van és minden órán tűznek ki kötelezően megoldandó feladatokat.
• Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/megtanulására mindenki képes.)
• A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.
• Az önálló kutatómunkát a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését a befektetett munka arányában jutalmazni kell.
• Mivel az alsó tagozatban egész napos oktatás folyik, házi feladat nem adható, gyakorlásra az önálló tanulás szolgál. De adható szorgalmi feladat, egyéni feladatvállalás, versenyre felkészítő feladatok, memoriterek, szabályok tanulása, olvasás gyakorlása.
• Az 5-8. évfolyamon hétvégére, tanítási szünetre adott házi feladat mennyisége nem lehet több, mint egy átlagos tanítási napon
• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutató munka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészülés határidejét gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
• A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
• Figyelembe kell venni a tehetségesebb tanulókat is, akiknek rövidebb idő kell a házi feladat megoldásához. Nekik „gyakorló” füzettel, feladatlapokkal lehet biztosítani a feladatok további gyakorlását.

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a pedagógus a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatokból a pedagógus a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.

A beszámoltatás teljesítményének értékelésének súlypontjai:

A tanulók teljesítményének értékelésekor az egyes beszámoltatási formák eltérő súllyal kerülnek beszámításra.

 A súlyozás szempontjai:

• A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb ismeretek, összefüggések, törvények ismerete. − Az ismeretek megértésében, elsajátításában és alkalmazásában elért jártasság.
• A tanítás-tanulási folyamatban kialakult, a továbbtanuláshoz, a szakmai munkavállaláshoz szükséges legfontosabb készségek, képességek ellenőrzése.
• A helyi tanterv minimumkövetelményeinek teljesítése.

Ennek megfelelően:

• A beszámoltatás során a tanulók teljesítményének értékelésekor kapott érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró dolgozatok valamint 6. és 8. évfolyamon a német nyelvi vizsga érdemjegyei a félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal kerülnek számításba.
• Az érdemjegyek, osztályzatok kialakításánál figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit, valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját is.
• A tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő alatt folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a jogszabályi előírások szerint.
• A tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni.
• Ha az érdemjegyek alapján nem állapítható meg egyértelműen az év végi érdemjegy, a második félév eredményei számítanak hangsúlyosabban, illetve a szaktanár a tanuló számára – a pedagógiai szempontok mérlegelésével biztosíthatja a javítás lehetőségét (ettől eltekinthet, ha a tanulónak kellő számú érdemjegye van, és év közben nem törekedett a jobb teljesítményre).
• Ha a tanuló második félévi teljesítménye az elsőhöz képest jelentős, egy osztályzatnál nagyobb pozitív vagy negatív irányú eltérést mutat, az év végi osztályzata lehet két osztályzattal jobb vagy rosszabb a félévinél.
• A félévi és év végi jegyek megállapításához a tanuló érdemjegyeinek matematikai átlaga alapján75 századtól kerekít a szaktanár a jobb jegy irányába.
• Az értékelés során az e-naplóban és az ellenőrzőben 2. évfolyam II. félévétől – 8. évfolyamig különböző színeket alkalmazunk a bejegyzésekhez. A színek alkalmazása tájékoztató jellegű a félévi, év végi záráskor a tantárgy jellegéből adódóan alkalmat ad súlyozásra:
• Piros jelzés: témazáró felmérések, dolgozatok -200% , tanév végi osztályzatok
• Kék jelzés: szóbeli és írásbeli feleletek, tudáspróba, tollbamondás-100%
• Zöld jelzés: gyűjtőmunka, füzetek rendje, külalak, vers, szövegtanulás (memoriterrel) szorgalmi feladatok, kiselőadások, projekt munka- 10

Az írásbeli számonkérés rendje, korlátai:

Az írásbeli számonkérés előnyei, szerepe:

• objektív,
• követhető,
• dokumentálható,
• egyértelmű,
• áttekinthető.
• biztosítja a korrekció lehetőségét,
• fejlesztő, mert önálló munkára épít.

Az írásbeli beszámoltatás formái:

• Év eleji felmérő dolgozat: az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket méri.
• Félévi felmérő dolgozat: az előző időszakban elsajátított ismereteket
• Év végi felmérő dolgozat: a kialakított készségeket méri.
• A témazáró dolgozat az adott témakörben tanult ismereteket, és azok alkalmazásának szintjét méri.
• A részösszefoglaló dolgozat a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi.
• Az írásbeli felelet az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon.
• Minimumszint-mérő feladatlap, amely a tovább haladáshoz szükséges minimumszintű ismereteket, képességeket méri.
• Tanórai önálló írásbeli munka / pl. írásbeli fogalmazás /. Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés.

Az írásbeli beszámoltatások korlátai:

• A témazáró felmérés időpontját a nevelő köteles egy héttel korábban bejelenteni.
• Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható.
• A részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelentjük be.
• Írásbeli feleletre bejelentés nélkül is sor kerülhet.
• Az otthoni feladatokat egyértelműen adjuk ki.
• A dolgozatok értékelésénél figyelembe kell venni a szakértői bizottság javaslatait, igazgatói határozattal engedélyezett mentesítéseket.
• Az írásbeli dolgozatokat a pedagógus 10 munkanapon belül köteles kijavítani, és a tanulóknak visszaadni.

A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányok pótlásához.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők megtekinthetik / fogadóóra, szülői értekezlet /. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a 17.3.2 fejezetben szerelő százalékok alapján végzik el a tantárgyat tanító nevelők.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje:

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:

• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• 20/2012. EMMI rendelet 51.§-ban meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület véleménye alapján osztályozó vizsgát tehet,
• a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

A vizsgák követelménye a NAT által meghatározott és a Helyi tantervben szereplő, tanév végi követelményekben megfogalmazott tananyag.

Tantárgy	Írásbeli	Szóbeli	Gyakorlati
Idegen nyelv	X	X
Biológia, egészségtan	X	X
Fizika	X	X
Földrajz	X	X
Irodalom	X	X
Magyar nyelv	X	X
Matematika	X	X
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek	X	X
Természetismeret	X	X
Kémia	X	X
Etika/Hit- és erkölcstan	X
Ének-zene			X
Technika, életvitel és gyakorlat			X
Testnevelés és sport			X
Vizuális kultúra			X
Informatika			X

Osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Irodalom

1. évfolyam

• A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival.
• Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit.
• A kérdésekre értelmesen válaszoljon.
• Legyen lépes képről, képsorról 2-3 összefüggő mondat alkotására.
• Kérdések segítségével legyen képes az olvasott szöveg megértésére.

2. évfolyam

• A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket.
• Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.
• Illedelmes bemutatkozás
• Képek segítségével legyen képes összefüggő mondatok alkotására.
• Kérdések segítségével tudja elmondan9 az olvasottak tartalmát.
• Kevés hibával mondja el a memoritereket.
• Kevés hibával tudjon begyakorlott szöveget olvasni.

3. évfolyam

• A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket.
• Kerülje a szóismétlést a szövegalkotás során.
• Kevés hibával tudjon begyakorolt szöveget olvasni.
• Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
• Adott vagy választott témáról 5-6 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
• Az olvasottakról önállóan tudjon beszámolni 5-6 mondatban.

4. évfolyam

• A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket.
• Használja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban.
• Életkorának megfelelően, udvariasan köszönjön. Tisztelettudóan szólítsa meg a felnőtteket.
• Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel.
• Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg.
• Adott vagy választott témáról 6-8 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.
• Önállóan tudja elmondani az olvasottak tartalmát.
• Szöveghűen mondja el a memoritereket.

5. évfolyam

• a tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tankönyv (prózai és verses) szövegeit
• az ismert szövegeket tudja értelmezni (tartalom, összefüggések)
• tudjon felsorolni néhányat a tanév során tanult művek közül (szerző, cím)
• a mese műfaj jellemzői, fajtái (népmese, műmese, állatmese, tündérmese, csalimese)
• két mese szereplői, tartalma, mesei jellemzői: Tündérszép Ilona és Árgyélus, A holló és a róka
• Petőfi Sándor életútja (vázlatosan) és a János vitéz szereplői (jellemzés), cselekménye
• költői képek megnevezése (metafora, hasonlat, megszemélyesítés) és felismerése idézetekben (segítséggel)
• előzetesen kijelölt memoriterek a János vitézből
• történetek a Bibliából (teremtés, vízözön)
• a tankönyvből egy szabadon választott görög mítosz ismertetése (pl. Prométheusz, Daidalosz és Ikarosz)
• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének tartalma

6. évfolyam

• a tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tankönyv (prózai és verses) szövegeit
• az ismert szövegeket tudja értelmezni (tartalom, összefüggések)
• tudjon felsorolni néhányat a tanév során tanult művek közül (szerző, cím)
• a monda műfaj jellemzői, fajtái (hiedelemmonda, történeti monda, eredetmonda)
• a tankönyvben szereplő mondák közül egyik ismertetése (pl. A csodaszarvas)
• a ballada műfaji jellemzői, fajtái + a tankönyvben szereplő szabadon választott ballada ismertetése (pl. Kőmíves Kelemen, Arany János: A walesi bárdok)
• előzetesen kijelölt részek – memoriterek – Arany János: Rege a csodaszarvasról, Arany János: A walesi bárdok, Arany János: Toldi
• Arany János életútja vázlatosan, a Toldi szereplői, cselekménye, a kapcsolódó fogalmak ismerete (mottó, előhang, expozíció, konfliktus, allegória, fordulópont)
• Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényének tartalma

7. évfolyam

• a tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tankönyv (prózai és verses) szövegeit
• az ismert szövegeket tudja értelmezni (tartalom, összefüggések)
• tudjon felsorolni néhányat a tanév során tanult művek közül és azt korban elhelyezni (szerző, cím)
• irodalmi műnemek és műfajok felsorolása, csoportosítása példákkal
• romantika és reformkor bemutatása (elsősorban irodalmi vonatkozások)
• memoriterek: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, Kölcsey Ferenc: Huszt, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor: Reszket a bokor, Petőfi Sándor: Szeptember végén, Petőfi Sándor: Nemzeti dal
• fogalmak: epigramma, elégia, parainesis, óda, himnusz, ars poetica, vitézi ének, rapszódia, dal, novella, regény
• Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán életútja vázlatosan
• Jókai Mór: A kőszívű ember fia című regényének tartalma (a regény jellemzői)
• Mikszáth Kálmán: A néhai bárány című művének tartalma (a novella jellemzői)

8. évfolyam

• a tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tankönyv (prózai és verses) szövegeit
• az ismert szövegeket tudja értelmezni (tartalom, összefüggések)
• tudjon felsorolni néhányat a tanév során tanult művek közül és azt korban elhelyezni (szerző, cím)
• irodalmi műnemek és műfajok felsorolása, csoportosítása példákkal
• fogalmak: korstílus, impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus, szonett
• a Nyugat folyóirat bemutatása, jelentősége – a Nyugat alkotóinak felsorolása
• ismerje a következő költők életútját vázlatosan: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós
• memoriterek: Ady Endre: A magyar Ugaron, Őrizem a szemed, Góg és Magóg fia vagyok én, Párisban járt az Ősz, A föl-földobott kő, József Attila: Tiszta szívvel, Születésnapomra, Radnóti Miklós: Nem tudhatom
• Móricz Zsigmond: Hét krajcár című novellájának tartalma
• Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regények tartalma

Magyar nyelv

1. évfolyam

• Ismerje az írott és nyomtatott betűket.
• Tudjon tájékozódni a vonalrendszerben, tudja szabályosan alakítani a kis- és nagybetűket.
• Kevés hibával másoljon.

2. évfolyam

• Írása legyen rendezett, pontos
• Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat a gyakorlatban.
• Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.
• Tudja megnevezni a tanult mondatfajtákat.
• Tudjon 5-6 szót helyesen betűrendbe sorolni.

3. évfolyam

• Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.
• Írástechnikai hibát ne kövessen el.
• A gyakorlatban önállóan tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat.
• Helyesen alkalmazza az elválasztás szabályait.
• Tudjon 6-8 szót helyesen betűrendbe sorolni.
• Tudja megnevezni a tanult mondatfajtákat.
• Ismerje fel a tanult szófajokat.

4. évfolyam

• Írásképe olvasható, rendezett, tiszta, tetszetős legyen.
• Kevés írástechnikai hibával írjon.
• Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban.
• A nyelvtankönyvben szereplő alap szókészletben j, ly, hangot jelölő szavakat kevés hibával tudja leírni.
• Tudjon 8-10 szót helyesen betűrendbe sorolni.
• Helyesen alkalmazza az elválasztás szabályait.
• Tudja megnevezni a tanult mondatfajtákat.
• Ismerje fel a tanult szófajokat.
• Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek.

5. évfolyam

Írás, helyesírás

• rendezett, olvasható íráskép
• megfelelő írástempó diktálás esetén
• másolás kevés hibával (8-10 soros szöveg vagy 10-15 nehezebb szó esetén)

Nyelvtani ismeretek

• a kommunikáció szó ismerete, tényezőinek felsorolása
• hangok felosztása: magánhangzók – mássalhangzók csoportosítása
• hangrend: magas és mély magánhangzók, szavak csoportosítása hangrendjük szerint
• az illeszkedés szabálya
• zöngés – zöngétlen mássalhangzó párok ismerete
• beszélőszervek felsorolása
• a magyar ábécé ismerete, a betűrendbe sorolás szabályai, azok alkalmazása egyszerűbb esetekben
• a szótagolás szabályai, elválasztás alkalmazása kevés hibával
• helyesírási alapelvek felsorolása: kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés elve, ezek felismerése (segítséggel) a szavakban
• a szavak csoportosítása hangalak és jelentés szerint: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, ellentétes jelentésű, rokon értelmű szavak
• egyszerű, toldalékos és összetett szavak felismerése

6. évfolyam

Írás, helyesírás

• rendezett, olvasható íráskép
• megfelelő írástempó diktálás esetén
• másolás kevés hibával (8-10 soros szöveg vagy 10-15 nehezebb szó esetén)
• az alapvető és gyakran használt tulajdonnevek (saját adatai) hibátlan írása

Nyelvtani ismeretek

• rendelkezzen az 5. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel
• az ige fogalma, kérdései, felismerése
• igemódok, igeidők, cselekvő száma / személye, igeragozás
• a főnevek fogalma, kérdései, felismerése
• főnevek csoportosítása: tulajdonnevek és köznevek
• tulajdonnevek fajtáinak felsorolása, csoportosítás (segítséggel)
• melléknév fogalma, kérdései, felismerése, ragozása
• számnév fogalma, kérdései, felismerése, fajtái
• a névmások fajtáinak felsorolása
• az igenevek fajtáinak felsorolása
• határozószók és viszonyszók

7. évfolyam

Írás, helyesírás

• rendezett, olvasható íráskép
• megfelelő írástempó diktálás esetén
• másolás kevés hibával (10-12 soros szöveg vagy 15-20 nehezebb szó esetén)
• az alapvető és gyakran használt tulajdonnevek (saját adatai) hibátlan írása
• mondatkezdő nagybetű és mondatvégi írásjelek alkalmazása

Nyelvtani ismeretek

• rendelkezzen a 6. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel (szófajok)
• a fő mondatrészek elnevezése, kérdései, jelölése aláhúzással
• az alany és állítmány fajtái (igei, névszói, névszói – igei állítmány, határozott, határozatlan, általános alany)
• a tárgy felismerése, kérdése, jelölése, az eredmény és iránytárgy megkülönböztetése (segítséggel)
• a határozók fajtáinak felsorolása, jelölése –  a gyakoribb határozók kérdései, felismerése: hely-, idő-, szám-, ok-, cél-, eszköz-, társ-, mód-, állapot-, részeshatározó)
• a jelzők fajtáinak felsorolása  – minőség-, mennyiség -, birtokos jelző kérdései, felismerése

8. évfolyam

Írás, helyesírás

• rendezett, olvasható íráskép
• megfelelő írástempó diktálás esetén
• másolás kevés hibával (10-12 soros szöveg vagy 15-20 nehezebb szó esetén)
• az alapvető és gyakran használt tulajdonnevek (saját adatai) hibátlan írása
• mondatkezdő nagybetű és mondatvégi írásjelek alkalmazása

Nyelvtani ismeretek

• rendelkezzen a 7. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel (mondatrészek, egyszerű mondat elemzése)
• mondatok a beszélő szándéka szerint a megfelelő mondatvégi írásjelek alkalmazásával
• egyszerű és összetett mondatok felismerése, megkülönböztetése
• az alárendelő összetett mondatok fajtáinak ismerete (alanyi, állítmányi, tárgyi, határozós és jelzős alárendelő összetett mondatok), elemzésük lépései, utalószó és kötőszó felismerése
• egyszerűbb összetett mondatok elemzése, ábrázolása (segítséggel)
• a mellérendelő összetett mondatok fajtáinak ismerete (kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó), jelölésük, gyakoribb kötőszók felismerése
• alá- és mellérendelő összetett szavak felismerése, fajtáinak megnevezése segítséggel
• minimális nyelvtörténeti ismeretek: nyelvrokonaink, nyelvemlékeink
• önéletrajz írása tanári segítséggel

Matematika

1. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint.
• Egyszerű matematikai kifejezések, jelölések ismerete.
• Több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának helyes használata.
• Néhány lelem sorba rendezése próbálgatással.

Számtan, algebra

• Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése a 20-as számkörben.
• kevés hibával adjon össze és vonjon ki a 20-as számkörben.
• Páros és páratlan számok megkülönböztetése.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• Növekvő és csökkenő számsorozatok folytatása a 20-as számkörben néhány taggal.

Geometria

• Vonalak (egyenes, görbe) ismerete.
• Összehasonlítások: rövidebb, hosszabb, magasabb, alacsonyabb helyes használata.
• Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, jobb).

Mérés

• Mérőeszközök használata tanítói segítséggel.

2. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás.
• Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása

Számtan, algebra

• Számok olvasása, írása (100-as számkör). Helyiérték ismerete.
• Számok helye a számegyenesen 100-as számkörben. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.
• Számok képzése, bontása helyiérték szerint.
• Összeadás, kivonás, osztás, szorzás szóban és írásban, kevés hibával.
• Szorzótábla ismerete a 100-as számkörben.
• Szöveges feladat megoldása segítséggel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása, néhány taggal.

Geometria, mérés

• Alapmértékegységek ismerete, összehasonlítása.
• Átváltások szomszédos mértékegységek között.
• Mérőeszközök használata tanítói segítséggel.

3. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.
• Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.
• Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.

Számtan, algebra

• Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése 1000-es számkörben.
• Számok írása, olvasása (1000-res számkör). Helyiérték ismerete.
• Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Rajzról leolvasni, bejelölni.
• Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben.
• Mennyiségek közötti összefüggés észrevétele tevékenységekben.
• Becslés és a kerekítés alkalmazása.
• Fejben számolás 100-as számkörben.
• A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.
• Fejben számolás 1000-ig nullákra végződő egyszerű esetekben.
• Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.
• Háromjegyű számok összeadása, kivonása. Szorzás egyjegyű számmal.
• Műveletek ellenőrzése.
• Szöveges feladatok algoritmusának alkalmazása.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, folytatása egyszerű esetekben.

Geometria

• A szabvány mértékegységek ismerete: mm, cm, m, km; ml, cl, l, hl; g, dkg, kg, t; másodperc, perc, óra, nap. Átváltások szomszédos mértékegységek között.
• Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).
• Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik.
• A test és a síkidom közötti különbség megértése.
• Kocka, téglatest felismerése, jellemzői, tulajdonságainak megfogalmazása.
• Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.

Valószínűség, statisztika

• Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.
• Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.

4. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése
• Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése.
• Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.
• A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.
• Az összes eset megtalálása (próbálgatással).

Számtan, algebra

• Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése a 10.000-es számkörben.
• Számok írása, olvasása (10.000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma a 10.000-es számkörben.
• Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).
• Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása a 10.000-es számkörben.
• Mennyiségek közötti összefüggés észrevétele tevékenységekben.
• Becslés és a kerekítés alkalmazása.
• Fejben számolás 100-as számkörben.
• A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.
• Fejben számolás 1000-ig nullákra végződő egyszerű esetekben.
• Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása.
• Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egy- és kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban.
• Műveletek ellenőrzése.
• Szöveges feladatok megoldása a tanult algoritmus szerint.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése.
• Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.

Geometria

• Alapmértékegységek ismerete. Átváltások a szomszédos mértékegységek között.
• Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák).
• Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög felismerése, jellemzőik.
• Kör fogalmának tapasztalati ismerete.
• Test és a síkidom közötti különbség megértése.
• Kocka, téglatest felismerése, jellemzői, tulajdonságainak megfogalmazása.
• Gömb felismerése.
• Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.
• Négyzet, téglalap kerülete
• Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területfedéssel.

Valószínűség, statisztika

• Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése.
• Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása.

5. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Halmazba rendezés adott tulajdonságok alapján, részhalmaz felírása, felismerése.
• Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása.
• Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.
• Néhány elem sorba rendezése.
• Állítások igazságának eldöntése, igaz és hamis állítások megfogalmazása.
• A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.
• Szövegértelmezés. Lényegkiemelő képesség fejlesztése.

Minimumkövetelmény

• Halmazok megadása adott tulajdonságok alapján.
• Relációk ismerete.
• Állítások megfogalmazása a hétköznapi életből és a matematika területéről. Állítások igazságtartalmának eldöntése.
• Logikai kifejezések használata.

Számtan, algebra

• Az 1.000.000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása a számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése.
• A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása, kétjegyű osztóval. Alaki érték, helyiérték.
• Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számiok felismerése.
• Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.
• Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése, tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal.
• Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.
• Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolút érték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban.
• A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése).
• Hosszúság, terület , térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, helyesalkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban.
• Egyszerű elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek, egyenetlenségek megoldása következtetéssel.

Minimumkövetelmény

• A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása.
• Két szám összehasonlítása.
• A tízes számrendszer biztos ismerete.
• Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.
• Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.
• Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.
• Ellentett fogalma.
• Abszolút érték fogalma.
• Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása.
• Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása, egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján.

Minimumkövetelmény

• Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Geometria

• Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík test szemléletes fogalmának ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb)
• Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével.
• A geometriai ismeretek alkalmazásával a z ábrák helyes értelmezése.
• Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű használata.
• A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk különböző szempontok szerint.
• Konkrét sokszögek területének kiszámítása.
• A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatokban.
• Sokszögek területének meghatározása alkalmi mértékegységgel történő lefedéssel. A terület szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe.
• A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója, felszínének meghatározása.
• A téglatest tétfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete.
• A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban.
• Testek ábrázolása.
• A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete.

Minimumkövetelmény

• Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.
• Felezőmerőleges szemléletes fogalma.
• Téglalap, négyzet területének és kerületének kiszámítása konkrét esetekben.
• Téglatest, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.
• Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban.
• A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

Valószínűség, statisztika

• Néhány szám számtani közepének (átlag) kiszámítása.
• Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.
• Valószínűség: biztos esemény, lehetetlen esemény

Minimumkövetelmény

• Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése
• Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. Részhalmaz, unió, metszet.
• A nyelv logikai elemeinek helyes alkalmazása. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.
• Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában. Fadiagram.
• Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során.

Minimumkövetelmény

• Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása, szóban és írásban.

Számtan, algebra

• A négy alapművelet végrehajtása az egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében.
• A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.
• Oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös). Oszthatósági szabályok (2,3,4,5,8,9,10-zel). Közös osztó, közös többszörös ismerete. A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös meghatározása. Prímszám, összetett szám fogalma. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgálata.
• Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása, gyakorlati jellegű feladatokban is. Az egyenes és a fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban.
• A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete (%láb, %érték, %alap), a tanult összefüggések alkalmazása.
• Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése.
• Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) Következtetés, lebontogatás.
• A tört értelmezése. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Reciprok fogalma. Műveletek törtekkel. Tizedes törtek. Műveletek tizedestörtekkel.

Minimumkövetelmény

• Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.
• Műveletek törtekkel
• Törtek egyszerűsítése, bővítése
• Ellentett, abszolút érték.
• Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.
• 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.
• A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.
• Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása.
• Egyszerűbb grafikonok elemzése, táblázatok értelmezése, készítése.
• Az egyenes arányosság, mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése.
• Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján.

Minimumkövetelmény

• Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Geometria

• Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Téglalap szerkesztése.
• Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések ismerete. Kör és részei.
• A szögtartomány fogalma. a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Tengelyes tükrözés.
• Alakzatok tengelyes tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése. Tengelyes tükrözés tulajdonságai. Szakaszfelező merőleges.
• A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szimmetria, stb.). A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint.
• A háromszögek osztályozása szögeik, oldalaik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tengelyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámítása (átdarabolás, kiegészítés). Trapéz , paralelogramma, deltoid, rombusz.
• A négyszög. A speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög kerületének kiszámítása. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összege.
• Szabályos sokszögek, testhálók.
• Háromszög és speciális négyszögek szerkesztése.

Minimumkövetelmény

• A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
• Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.
• Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása.
• Szögmásolás.
• Szakaszfelező merőleges szerkesztése,
• Szögfelező szerkesztése.
• Szögfajták ismerete.
• Trapéz, rombusz , paralelogramma, deltoid ismerete.

Valószínűség, statisztika

• Egyszerű oszlop-, vonal-, kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok olvasása.
• Néhány szám számtani közepének (átlag) kiszámítása.
• Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása. (dobókocka, pénzérme)

Minimumkövetelmény

• Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.
• Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
• Néhány szám számtani közepének (átlag) meghatározása.

7. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. Három halmaz uniója, metszete, részhalmaz.
• A nyelv logikai elemeinek helyes alkalmazása. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.
• Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek értelmezése („és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „szintén” „legalább”, „legfeljebb”, kategóriák használata. Fadiagram, Skatulyaelv.
• Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában.
• Gráfok használata, feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során.

Minimumkövetelmény

• Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.
• Egyszerű állítások igazságának eldöntése.
• Fadiagram, skatulyaelv.

Számtan, algebra

• A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében. Példák nem racionális számra.
• A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét természetes szám kitevőjű hatványokkal.
• Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A normálalak használata a számok egyszerűbb írására.
• A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása ( a hatványozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.
• Összetett oszthatósági szabályok (6,12,15).
• Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös osztó, közös többszörös ) ismeret. A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös meghatározása. Pozitív egész számok prím tényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgálata.
• Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban.
• A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos kamat fogalma, kiszámítása.
• Egytagú algebrai kifejezés. Többtagú algebrai kifejezés. Egyszerű algebrai kifejezés. Együttható fogalma.
• Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.
• Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése.
• Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.)

Minimumkövetelmény

• Hatvány fogalma
• Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében, egyszerű esetekben.
• 10-nél nagyobb számok normálalakja.
• Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.
• Egyszerű százalékszámítási feladatok.
• Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többszörösének megkeresése.
• Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.
• Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.

Összefüggések, függvények, sorozatok

• A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete.
• Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása.
• Valós (szám-szám) függvény grafikonjának elemzése a tanult szempontok szerint: a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása.
• Az egyenes arányosság, mint szám-szám függvény tulajdonságainak felismerése. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata.
• A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása (Esetleg összetartozó számpárok segítségével).
• Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Minimumkövetelmény

• Elsőfokú egyenlet grafikus megoldása
• x² függvény (másodfokú) függvény.
• |x| abszolútérték függvény.
• Egyenes arányosság függvény, elsőfokú függvény
• Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.
• Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.

Geometria

• A tanuló geometriai ismeretek segítségével képes esztétikus ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.
• Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus, a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban.
• A szögpárok ismerete, alkalmazásuk geometriai vizsgálatokban (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek).
• A háromszög tulajdonságainak ismerete (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása oldalaik és szögeik szerint. Alkalmazás a feladatok megoldásában.
• Ismeri a nevezetes négyszögek (deltoid, trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, rumbusz, téglalap, négyzet) fogalmát, e fogalmak közötti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.
• Ismeri a sokszög területének fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában.
• Ismeri az egyenes hasáb és az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani felszínüket.
• Ismeri a sokszöglapokkal határolt test térfogatásnak fogalmát, a térfogat szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A háromszög és a négyszög alapú egyenes hasáb , továbbá a forgáshenger térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számítani sok, a mindennapjainkban előforduló test felszínét, térfogatát, űrmértékét.

Minimumkövetelmény

• Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése. A szabványos mértékegységek ismerete.
• Háromszögek területének kiszámítása.
• Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.
• Szögfelező szerkesztése.
• Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.
• Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.

Valószínűség, statisztika

• Valószínűségi kísérletek eredményeinek tudatos megfigyelése, lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása vagy becslése egyszerűbb esetekben.
• Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok, medián készítése Adott módusz gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Vonaldiagram, oszlopdiagram olvasása, készítése, szalag-, kördiagram olvasása.

Minimumkövetelmény

• Átlagszámítás
• A gyakoriság fogalma
• Egyszerű grafikonok olvasása, készítése

8. évfolyam

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok (természetes, egész, racionális, metszet, unió, különbség, komplementer) ismerete.
• A nyelv logikai elemeinek tudatos szerepeltetése a feladatok megoldása során. Egyszerű állítások igazságtartalmának eldöntése, állítások tagadása. („és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden”, „legalább”, „legfeljebb”.
• Egyszerű sorbarendezési, leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének elmondása, leírása. (fadiagram, útdiagram)
• Skatulyaelv

Minimumkövetelmény

• Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás
• Szövegértelmezés egyszerű esetekben.
• A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.
• Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

Számtan, algebra

Gondolkodási és megismerési módszerek

• Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete (metszet, unió, különbség, komplementer); számhalmazok (természetes, egész, racionális) ismerete.
• A nyelv logikai elemeinek tudatos szerepeltetése a feladatok megoldása során. Egyszerű állítások igazságtartalmának eldöntése, állítások tagadása. („és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem” „valószínű” „minden” „legalább”, „legfeljebb”)
• Egyszerű sorbarendezési, leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének elmondása, leírása. (Fadiagram, útdiagram).
• Skatulyaelv

Minimumkövetelmény

• Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.
• Szövegértelmezés egyszerű esetekben.
• A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű konkrét halmaz esetén.
• Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

Számtan, algebra

• A számhalmazok (természetes, egész, racionális, irracionális számok) ismerete. Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére.
• A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámolása számológép használatával. Műveletek természetes szám kitevőjű hatványokkal, a hatványozás azonosságainak felismerése, alkalmazása.
• Alapszinten is feltétlen javasolt kiegészítő követelmény: Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. Számolás normálalakkal egyszerűbb esetekben.
• A négyzetgyökvonás fogalmának ismerete, pozitív számok négyzetgyökének (közelítő) meghatározása számológép segítségével. A négyzetgyökvonás biztos alkalmazása a matematika különböző témaköreiben.
• Prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás.
• Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. A geometriában és a természettudományos tárgyakban előforduló képletek értelmezése, alkalmazása az ismeretlen változó kifejezése a képletből.
• Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalmának ismerte. Gyakorlottság az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában, a mérlegelv alkalmazásában, a kapott eredmény ellenőrzésében. Egyenlőtlenség megoldáshalmazának ábrázolása számegyenesen.
• Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.)

Minimumkövetelmény

• Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.
• Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása.
• Elsőfokú egyenletek megoldása.
• Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.
• Összefüggések, függvények, sorozatok.
• Az ax+b függvény és ábrázolása konkrét, racionális együtthatók esetén.

Geometria

• Ismeri a geometria alapvető fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó elnevezéseket. Felismeri a térelemek kölcsönös helyzetét, továbbá az adott tulajdonságú ponthalmazokat. Képes értelmezni és meghatározni a térelemek távolságát. Szögek értelmezése, mérése, a szögfajták, valamint a szögpárok ismerete. Az alapvető szerkesztések (szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés, stb.) végrehajtása. Ismeri a vektor fogalmát. Ezeket az ismereteket képes alkalmazni sokszögek, testek, geometriai transzformációk tulajdonságainak vizsgálatában, feladatok megoldásában. Helyesen használja a szaknyelvet.
• A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni, képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat.
• Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög–egyenlőtlenség, háromszög oldalai és szögei közötti összefüggések, háromszög külső és belső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása, oldalaik és szögeik szerint. Háromszög-szerkesztések lépéseinek leírása, a szerkesztések elvégzése. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek meghatározása, megszerkesztése.
• A Pitagorasz tétel kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.
• Ismeri a nevezetes négyszögek fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög, (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását képes alkalmazni feladatok megoldásában.
• Ismeri a terület szemléletes fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. a területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában.
• Eltolás, a vektor fogalma. Eltolás tulajdonságai.
• Ismeri az egyenes hasáb, az egyenes körhenger és a gúla fogalmát, tulajdonságait. képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. Felismeri a körkúpot és a gömböt.
• Ismeri térfogat szemléletes fogalmát, mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A térfogatképletek ismeretében kiszámítja a tanult testek térfogatát, képes a tanultak gyakorlati alkalmazására.
• Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságainak felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus és a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban.
• Kicsinyítés és nagyítás felismerése, a hasonlóság alkalmazása hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A középpontos hasonlóság felismerése, tulajdonságainak ismerete.

Minimumkövetelmény

• Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.
• Adott pont eltolása adott vektorral.
• Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.
• Pitagorasz tétel ismerete, alkalmazása (bizonyítás nélkül)

Összefüggések, függvények, sorozatok

• A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete.
• Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása.
• Mennyiségek közötti kapcsolatok ábrázolása grafikonnal. Valós (szám-szám) függvény grafikonjának ábrázolása, elemzése, a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való elolvasása.
• Az egyenes arányosság, mint szám-szám függvény tulajdonságainak ismerete, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. a grafikon meredekségének vizsgálata.
• A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A lineáris kapcsolatokról t5anultak alkalmazása a természettudományi feladatokban is.
• A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon).
• [Javasolt kiegészítő követelmény): Az abszolútérték függvény, a másodfokú függvény, a fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egylépéses függvénytranszformációk végrehajtása.]
• Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata. A számtani sorozat felismerése.
• Egyismeretlenes, elsőfokú egyenletek grafikus megoldása.

Minimumkövetelmény

• Az ax+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.
• Egyenes arányosság grafikonja (értéktáblázatok).
• Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata.
• Számtani sorozat felismerése.

Valószínűség, statisztika

• A véletlen jelenségek tudatos megfigyelése, az eredmények lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. A tapasztalatok levonása, ezek alapján a valószínűségi szemlélet fejlődése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása a klasszikus valószínűségi modell alkalmazása egyszerűbb kérdésekben.
• Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok, medián készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása Módusz. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Diagramok (vonal-, oszlop-, szalag-, kördiagram) olvasása, készítése.
• Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.

Minimumkövetelmény

• Relatív gyakoriság
• Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban
• Valószínűség, átlagszámítás
• Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben

Környezetismeret

1. évfolyam

• Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén.
• Az évszakok, hónapok, napok, napszakok ismerete.
• Az évszaknak megfelelő öltözködés.
• Egyszerű megfigyelések a természetben.
• Főbb testtájak felismerése.
• Egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete.
• Tárgyak csoportosítása anyaguk szerint.

2. évfolyam

• Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén.
• Az időjárás elemeinek ismerete.
• Az emberi test, a főbb testrészek megnevezése.
• Egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete, alkalmazása.
• Halmazállapotok felismerése.

3. évfolyam

• Tudja alkalmazni az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.
• ismerje az életkornak megfelelően a helyzethez illő viselkedést a segítségnyújtást igénylő helyzetekben.
• Legyen képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben.
• Ismerje fel az élőlények szerveződési szintjeit és az életközösségek kapcsolatait.
• Csoportosítsa az élőlényeket tetszőleges és adott szempontok szerint.
• Legyen képes egy természetes életközösség egyszerű bemutatására.
• Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben.

4. évfolyam

• Tudja alkalmazni az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére.
• ismerje az életkornak megfelelően a helyzethez illő viselkedést a segítségnyújtást igénylő helyzetekben.
• Ismerje fel a természetvédelem fontosságát.
• Ismerje a hosszúság és idő mérését, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslését.
• Legyen képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben.
• Hagyományok szerepének fontossága.
• Tudja bemutatni az élőlények szerveződési szintjeit és az életközösségek kapcsolatait.
• Csoportosítsa az élőlényeket tetszőleges és adott szempontsor szerint.
• Legyen képes egy természetes életközösség bemutatására.

Természetismeret

5. évfolyam

Biológia – fogalmak

A tanuló ismerje és használja helyesen az alábbi fogalmakat:

• csonthéjas termés, almatermés, bogyótermés,
• egynyári, kétnyári, évelő növény, raktározó főgyökér, hagyma,
• teljes átalakulás, rovar, bogár, lepke,
• gyűrűsféreg, bőrizomtömlő,
• lágyszárú növény, fás szárú növény, fő- és mellékgyökérzet,
• gerinces, emlős, párosujjú patás, szarv, kérődzés,
• növényevő, redős zápfog,
• hiányos és teljes fogazat, mindenevő, gumós zápfog,
• madár, kapirgáló láb, magevő csőr, fészekhagyó fiókák,
• úszóláb, lemezes csőr, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv,
• ragadozó, tarajos zápfog, behúzható karmok,
• metszőfog, szemfog, zápfog, veszettség,
• begy, zúzógyomor,
• rágcsáló fogazat.

Földrajz – fogalmak

A tanuló ismerje és használja helyesen az alábbi fogalmakat:

• Vonalas mérték, magassági szám,
• alföld, dombság, hegység, középhegység, magashegység,
• főfolyó, mellékfolyó, csatorna, folyásirány, mocsár, tó,
• fagyáspont, forráspont, olvadáspont, az égés,
• fagyás, olvadás, lecsapódás, oldódás,
• időjárás, éghajlat, középhőmérséklet, hőingás, szél,
• fennsík

A tanuló tudja felsorolni:

• A fő- és mellékvilágtájakat,
• a folyóvizek fajtáit,
• az időjárás és az éghajlat elemeit,
• néhány csapadékfajtát,
• a víz felhasználási lehetőségeit,
• a tavak keletkezésének módjait.

A tanuló tudja megmutatni a térképen:

• Magyarország nagy tájait,
• Magyarország megyéit megyeszékhelyükkel,
• Magyarország középhegységeit,
• a Kárpátokat és az Alpokat,
• a Dunát eredési helyétől a torkolatáig, és az országokat amelyeken áthalad,
• a Tiszát eredésétől a torkolatáig.

6. évfolyam

Biológiai fogalmak:

Hazánk életközösségei: erdő, rét, víz és vízpart. Egylaki, kétlaki, nyitvatermő, zárvatermő, szalmaszár, pillangós virág, makktermés, hüvelytermés, cserje, toboz, gyanta, csipkebogyó, mohák, harasztok, gyöktörzs, gyökérgümő, spóra, egysejtű, osztódás, gyűrűsférgek, puhatestűek, bőrizomtömlő, rovar, pók, átváltozás, kifejlés, átalakulás nélküli fejlődés, kopoltyú, kétéltűek, hüllők, köpet, fészekhagyó, fészeklakó, rágcsáló- és rovarevő fogazat, agancs, agyar, gázlóláb, tépőcsőr,

Fizikai fogalmak

Csillag, fényforrás, energia, erőhatás, gravitációs kölcsönhatás, elektromos kölcsönhatás, mágneses kölcsönhatás, mechanikai kölcsönhatás, mozgásállapot.

Földrajzi fogalmak, minimumkövetelmények

Nevezetes szélességi és hosszúsági körök, tájékozódás földgömbön, földrajzi fokhálózat, éghajlati övek, éghajlati övezetesség, Európa éghajlata, Magyarország nagy tájai, tájékozódás a térképen, folyóvizeink, tavaink, törésvonal, vulkán, magma, láva, kőzet, érc, cseppkő, külső erők, belső erők, talaj, humusz.

Topográfiai fogalmak

Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi- és Déli-sarkkör, kontinensek, óceánok, Magyarország tájai, városai, folyói, tavai, Magyarország mészkőhegységei, Magyarország vulkanikus hegységei. Ásványkincsek, kőzetek csoportosítása és elhelyezése hazánk lelőhelyein.

Földrajz

7. évfolyam

Követelmények:

• Tudja felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, tudja bemutatni a jellegzetességeit.
• Tudja jellemzőinek összefüggéseit, kölcsönhatásait.
• Ismerje a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait.
• Tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti térképolvasás szintjén.
• Mutassa meg (jelölje be) a tanult topográfiai fogalmakat, tájékozódjon vaktérképen.

Témakörök

• Afrika
• Ausztrália
• Amerika
• Ázsia
• Földtörténet
• Gazdasági alapismeretek

Fogalmak

Passzát szél, tagolt partvonal, tagolatlan partvonal, népsűrűség, táblás vidék

Ősidő, óidő, középidő, újidő, harmadidőszak, negyedidőszak.

Pusztuló magaspart, kapás földművelés, ültetvényes gazdálkodás, farmgazdálkodás.

Monszun, óceáni éghajlat, száraz kontinentális éghajlat, tundra, tajga, egyenlítői éghajlat, mediterrán éghajlat.

Topográfia

• Kontinensek határai, partvonala (félszigetek, szigetek, öblök).
• Szahara, Atlasz, Kongó – medence.
• Nagy-vízválasztó hegység
• Urál-hegység, Dél-kínai hegyvidék, Arab tábla, Himalája, Csomolungma (Mount Everest.
• Nyugat-szibériai alföld, Kínai-alföld.
• Andok, Amazonas-medence, Kanadai-pajzs, Appalache-hegység, Sziklás-hegység.
• Folyók: Nílus, Kongó, Jangce, Gangesz, Mississippi, Amazonas.
• Ásványkincsek.
• Feketekőszén, kőolaj, földgáz, vasérc, uránérc, bauxit.

8. évfolyam

Követelmények

• Tudjon tematikus térképet, diagramot olvasni.
• Mutassa meg (jelölje be) a tanult topográfiai fogalmakat, tájékozódjon vaktérképen.
• Tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti térképolvasás szintjén.
• Tudja a térképen hazánk főbb tájait, nagyobb településeit megmutatni.

Témakörök

• Európa
• Magyarország
• Hazánk tájai
• Magyarország és az Európai Unió

Fogalmak

Moréna, vándorkő, lagúna, Európai Unió, népsűrűség, GDP, deviza, infrastruktúra, agglomeráció.

Magyarország tájai:

• Az Alföld természeti viszonyai, gazdasági élete.
• A Kisalföld természeti adottságai, gazdasága.
• Az Alpokalja természeti adottságai, gazdasága.
• A Dunántúli-dombság és a Mecsek.
• A Dunántúli-középhegység.
• Az Északi-középhegység.
• Budapest és környéke.
• Idegenforgalom.

Topográfia

• Európa országai, fővárosai.
• Alpok, Kárpátok.
• Magyarország nagy tájai, folyói, tavai.

Biológia

7. évfolyam

Témakörök

• Hazánk természetes élővilága
• Távoli tájak életközösségei
• Az esőerdők, a szavannák, a sivatagok és a mediterrán tájak életközösségei
• A mérsékelt, a hideg övezet a hegyvidékek és a tengerek élővilága
• Az élővilág általános jellemzése
• Az élőlények rendszerezése

Fogalmak

esőerdő, lián, álelevenszülő, főemlős, szavanna hüllő, sivatag, macchia, füves puszták, életközösség, tajga, örökzöld, lombhullató, zuzmó, plankton, élő és élettelen környezet, tűrőképesség, tápláléklánc, táplálékpiramis, anyagforgalom, természetes és mesterséges életközösségek, faj, rendszertani kategóriák, amőba, nyitvatermő, zárvatermő, egyszikű, kétszikű, köpeny, zsigerzacskó, ízeltlábúak testtájai, emlős, zápfog.

8. évfolyam

Témakörök

• Az élőlények szerveződése
• Bőr
• Mozgás szervrendszere
• Az anyagcsere
• Légzés
• Emésztés
• Keringés
• Kiválasztás
• Szabályozás
• Hormonrendszer
• Idegrendszer
• Érzékelés
• Szaporodás és egyedfejlődés

Fogalmak

Sejt, szervezet, szövet, szervrendszer, sejtmag, bőr, vázizom, simaizom, lapos csont, csöves csont, gerincoszlop, rándulás, ficam, törés, rekeszizom, külső és belső gázcsere, léghólyag, tápanyagok, vitaminok, gyomornedv, előbél, utóbél, középbél, máj, epe, hasnyál, fogszuvasodás, vakbélgyulladás, szív, nyirok, vér, vércsoport, szívinfarktus, hormon, külső és belső elválasztású mirigy, ingerület, receptor, szem, csőidegrendszer, környéki és központi idegrendszer, agy, feltételes/feltétlen reflex, reflexkör, zigóta, méh, szaporító szervrendszer, menstruáció, nemi jellegek, köldökzsinór, fogamzásgátlás, AIDS.

Kémia

7. évfolyam

Atomszerkezet

• Az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő).
• Elemi részecsék jelölése, relatív töltése, relatív tömege, rendszám, tömegszám.
• Értse az atom semlegességét.
• Alkalmazza az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közötti kapcsolatot.
• Az elem fogalma, jelölése (vegyjel).
• Vegyértékelektron, nemesgázszerkezet, A külső elektron és a főcsoport kapcsolata, az elektronhéj és a periódus kapcsolata.

Az ionok

• kation, anion fogalma,
• értse a kationok és anionok képződését atomokból, elnevezésük (-id).

Kémiai kötések

• Ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.
• Értse az ionkötés és a kovalens kötés kialakulását.
• Tudja a tanult ionokból megszerkeszteni az ionvegyületek tapasztalati képletét.

Molekulák

• molekula fogalma, jelölése, kötő és nemkötő elektronpár,
• elemmolekulák, vegyületmolekulák,
• összegképlet

Anyagi halmazok

• anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék

Halmazállapotok, halmazállapot változások

• gázhalmazállapot, folyadék, szilárd halmazállapot,
• halmazállapot változások,
• a gázok, folyadékok jellemzése,
• szilárd halmazállapot jellemzése.

Oldatok

• az oldatok összetétele,
• az oldódás feltételei,
• keverékek, oldatok szétválasztása,
• az oldatok töménységének kiszámítása.

Kémiai reakciók

• a fizikai és kémiai változás közötti különbség,
• a kémiai reakció fogalma,
• a kémiai reakciók csoportosítása: egyesülés, bomlás,
• exoterm, endoterm reakciók jellemzése.
• Értse a sav-bázis reakciók során végbemenő változásokat.
• Tudja a pH és a kémhatás közti összefüggést, savas, lúgos, semleges kémhatást.
• Ismerje a lakmuszt, univerzális indikátort, fenolftaleint.
• Értse a közömbösítés lényegét.

8. évfolyam

Kémia a természetben

• a hidrogén szerkezete, fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználása,
• a levegő összetétele, alkotói jellemzése,
• a víz mindhárom halmazállapotának jellemzése, jelentősége,
• ásványvíz,
• ásványok, kőzetek, ércek,
• a szén és oxidjai, szénsav

Kémia az iparban

• a vas kémiai és fizikai tulajdonságai,
• az alumínium kémiai és fizikai tulajdonságai.
• Ismerje az alumíniumgyártás folyamatát.
• Értelmezze: mészégetés, mészoltás, habarcs megkötése.
• A cement és a beton gyártása, felhasználása.
• Ismerje a porcelán., üveg-, és papírgyártás folyamatát.
• Ismerje a természetes és mesterséges műanyagok tulajdonságait, felhasználási területeit.
• Tudja csoportosítani és jellemezni az energiaforrásokat

Szerves vegyületek

• szerves vegyületek felépítése,
• a szénhidrogének jellemző tulajdonságai, felhasználása,
• alkoholok, szerves savak funkciós csoportja,
• az etanol fizikai és kémiai tulajdonságai,
• az ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságai,
• szénhidrátok csoportosítása,
• a szőlőcukor fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatásai,
• a gyümölcscukor és répacukor fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatásai,
• a fehérjék összetétele, felépítése, kicsapódása,
• a zsírok, olajok fizikai és kémiai tulajdonságai, felhasználása, élettani hatásai,
• az egészséges táplálkozás,
• szenvedélybetegségek, tudatmódosító szerek.

Kémia a háztartásban

• Ismerje a háztartásban használt savak, lúgok, sók tulajdonságait és felhasználási területeit.
• Ismerje a hulladékkezelés szabályait – szelektív hulladékgyűjtés.
• Ismerje a mezőgazdaságban használt műtrágyákat.
• Ismerje a galvánelem, akkumulátor működési elvét.

Idegen nyelv: német nemzetiségi nyelv

1. osztály (csak szóbeli)

• Család, családtagok bemutatása
• Iskola, osztály berendezései, taneszközök.
• Gyümölcsök
• Ruhadarabok
• Élelmiszerek, vásárlás
• Évszakok, hónapok, a hét napjai
• Ünnepek (Márton nap, mikulás, karácsony, húsvét)
• Virágok nevei
• A szoba, a fürdőszoba, konyha egyszerű bemutatása
• Állatok
• Közlekedési eszközök
• Ellentétpárok (kicsi-nagy, szorgalmas-lusta

Az adott témakörökhöz megfelelő mondókák, énekek.

2. osztály

• Nyelvtani és nyelvhasználati kompetencia
• A mai német nyelv használatához szükséges nyelvtani ismeretek, egyszerű nyelvi struktúrák alkalmazása a szövegalkotás folyamatában.
• Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és a társak közlését.
• Kérdésekre válaszol.
• Használja a bemutatkozás, köszönés nyelvi formáit.
• Olvasás közben kevés hibát vét.
• Írott szöveg elolvasása után meg tudja oldani a megértést igazoló feladatokat.
• Ismerje és használja a német ABC betűinek írott alakjait.
• Írása folyamatos írás közben kevés hibát vét.
• A szavakat, szókapcsolatokat minta és tollbamondás után tudja leírni.
• Ismeri a hangok magyartól eltérő jelölési módját (sch, s, z, ß)
• Mások közlésére verbálisan vagy nonverbálisan reagál.
• A német nyelv tanult szókészletét kevés hibával ejti ki.
• Rendelkezik irodalmi kultúrával.
• Tudjon néhány mondókát, verset kívülről elmondani.
• Tudjon rövid lírai műveket segítséggel olvasni.
• Én és a családom. Bemutatkozás, rokoni kapcsolataik, lakóhely.
• Étkezés. Ételek italok megnevezése.
• Állatok. Ház körüli, illetve vadállatok megnevezése.
• Ünnepek. Ünnepek a családban.
• Évszakok, hónapok, napok megnevezése.
• Testünk. Testrészek és személyi higiénia.
• Iskola és tanterem berendezései.
• Mondókák, versek, énekek a témakörökhöz kapcsolódóan.

3. osztály

• Megismerkedés, bemutatkozás, köszönés, búcsúzás.
• Család. Családtagok felsorolása, bemutatása.
• iskola. Saját osztályterem, osztály bemutatása, tanórai tevékenységek felsorolása.
• Öltözködés. Ruhadarabok felsorolása, jellemzése, felszólítás használata ruhadarabokhoz (pl. zieh……an)
• Szabadidős tevékenységek. Játékok felsorolása. Ki mit (nem) tud csinálni, párbeszédek alkotása.
• Ünnepek: Márton nap, mikulás, karácsony, farsang, húsvét. Az ünnepekhez kapcsolódó tárgyak felsorolása. 1-2 szokás rövid bemutatása.
• Nyelvtan. Kérdő mondat F(ragen/Ja/Nein). Igeragozás (sein, haben, wissen, machen).
• Számok 1-20-ig. Többesszám használata.
• Személyes névmások.
• Birtokos névmások (mein, dein)
• Módbeli segédigék (möchten, dürfen, können).
• Határozott névelők alany és tárgyesetben (pl. Hier hast du das Buch). határozatlan névelők.
• Tagadás (nicht)
• Felszólítás (pl. Setz den Hut auf!)

4. osztály 1. félév

• Iskola, iskolaszerek, berendezések.
• Évszakok és azok jellemzői.
• Ünnepek. Márton nap, karácsony, mindenszentek, mikulás.
• Betegségek
• Szoba leírása.
• Nyelvtani követelmények:
  • határozott és határozatlan névelők tárgy és részes esetben
  • egyesszám, többesszám
  • kérdőszavak alany-, tárgy-, és részes esetben
  • elöljárószavak hová kérdésre
  • müsszen, können, háben, brauchen igék

4. osztály 2. félév

• Állatok jellemzése
• Családi ünnepek.
• Meghívás
• Foglalkozások
• Nyelvtani követelmények:
  • helyhatározók hol, hová kérdésre
  • melléknevek és azok fokozása
  • ellentétpárok
  • elváló, tőhangváltós igék, módbeli segédigék, visszaható igék

5. osztály 1. félév

• Herkunft, Wohnort
• Freizeitaktivitäten
• Verbkonjugation
• Jemanden vorstellen
• Regelmäßige Verben
• Stundenplan
• Fernsehprogramm
• Verben + Akkusativ
• Zeitangaben  am/um
• Familie, Berufe
• mein, dein
• Lebensmittel, Getränke
• Zahlen bis 100
• mögen

5. osztály 2. félév

• Mahlzeiten, Getränke
• essen, schlafen
• über Hobbys sprechen
• Präteritum  haben, sein
• zu + Dativ
• Ihr/Ihre
• Kleidung, Geschenke
• Freizeitbeschäftigungen

6. osztály 1. félév

• Sammelgegenstände, Hobbys
• Orte in der Stadt
• Konj. sammeln, basteln
• Imperativ
• Präp. in+ Akk.
• Körperteile, Krankheit
• Personalpron.
• Adresse und Telefonnummer
• Verkehrsmittel
• Präp mit+ Dat.
• Pers pron. in Akk.

6. osztály 2. félév

• Reisen, Uhrzeit
• Präposition zu+ Dat.
• Berufe
• Kleidung, Geschenke
• Freizeitbeschäftigungen
• Perfekt mit haben
• Partizip Perfekt
• Ferienaktivitäten

7. osztály 1. félév

• Möbel und Einrichtungen
• Possesivartikel unser, euer
• Positionsverben
• Reflexive Verben
• Präsens, Perfekt
• Negation mit nicht und kein
• Personalpron. Dat. uns, euch
• Fußball
• Nationalitäten
• Modalverb dürfen
• Komparativ

7. osztály 2. félév

• Stadt
• Dürfen + Negation
• Schule
• Modalverb sollen
• Computer
• Freizeitbeschäftigungen
• Possesivartikel
• Konjunktion weil
• Ordinalzahlen
• Wettbewerb
• Konj. dass

8. osztály 1. félév

• Ich und meine Fam.
• Bildbeschreibung
• Umweltschutz
• Der Baum
• Verkehr, Verkehrsmittel
• Konjunktion so dass

8. osztály 2. félév

• Unsere Schule
•  Unsere Stadt Dombóvár
•  Einkaufen
•  Sport
• Der Imperativ
•  Modalverben
• Konjunktiv II.

Etika

5. osztály

• Tudja meghatározni, hogy mi az egészség, milyen összetevői vannak.
• Tudja bemutatni a családi kapcsolatok és a barátság fontosságát és működését.
• Ismerje a közösség működésének alapfogalmait: befogadás, beilleszkedés, együttműködés, közösségi szabályok.

6. osztály

• Tudja bemutatni a közösséghez való tartozás értékeit, valamint az internet használatával, a virtuális közösségekkel kapcsolatos veszélyeket.
• Tudja meghatározni az emberi tevékenység, a modern technika pozitív és negatív hatását a környezetre és a természetre.
• Ismerje az etikai és vallási sokszínűség értékeit.

7. osztály

• Tudja meghatározni – önismerete révén – saját mozgatóerőit, saját pozitív és negatív tulajdonságait.
• Ismerje azokat a módszereket, amelyekkel fejlesztheti saját személyiségét.
• Legyen tisztában azzal, hogy milyen szerepet játszik a párkapcsolat, az egymás iránti felelősség az emberek életében.

8. osztály

• Tudja bemutatni elképzeléseit a jövőjéről jólét, boldogság, siker tekintetében
• Ismerje a stressz, a káros szenvedélyek, a média, a sztereotípiák hatását a mai ember életében.
• Tudja jellemezni a magyar és az európai kulturális közösség és a társadalom működését
• Ismerje a nagy világvallásokat, erkölcsi tanításaikat.

Fizika

7. évfolyam

• A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra.
• Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban.
• Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát.
• Legyen képes a közlekedésben a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére.
• Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára.
• Ismerje fel az ember környezetszennyező, természetkárosító tevékenységét.
• IKT ismereteit tudja alkalmazni fizikai témájú információgyűjtésben, -rendezésben, -megjelenítésben.
• Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására.
• Ismerje és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat.
• Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.

8. évfolyam

• A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra.
• Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására.
• Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási elektromos készülékek használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatokkal, veszélyekkel.
• Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.
• Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és a látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket.
• Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét.
• Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről.
• Ismerje a Naprendszer objektumait, legyenek ismeretei az Univerzum felépüléséről.
• Értse a csillagjóslás és a csillagászat közötti különbséget.
• Legyenek ismeretei az időjárási jelenségek, természeti katasztrófák fizikai hátteréről.

Történelem

5. évfolyam

I.  Az emberiség őskora

• A történelem korszakai, időszámítás
• A történelem forrásai
• Az őskori ember kiemelkedése az állatvilágból
• A zsákmányoló ember eszközei, életmódja
• A termelő ember életmódjának fő jellemzői

II.   Az Ókori Kelet

• Mezopotámia és a Babiloni Birodalom
• Az Ókori Egyiptom gazdasága, társadalma és kultúrája
• India és Kína az ókorban

III.      Hellász földjén

• A görög törzsek megtelepedése és életmódja
• A görög vallás és az olimpiák
• Athén és Spárta
• A görög-perzsa háborúk
• Nagy Sándor birodalma

IV.  Az ókori Róma

• Róma alapítása és a királyok kora
• A pun háborúk
• A köztársaság válsága
• Hadsereg és provinciák
• A római vallás és kultúra
• A kereszténység kialakulása és elterjedése
• A népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom bukása

V.   A középkori Európa

• A feudális társadalom kialakulása
• Az uradalom: gazdálkodás a feudális nagybirtokon
• A középkori egyház, világi papság-szerzetesség
• Az iszlám
• Hűbériség, lovagi életmód, keresztes hadjáratok
• Élet a középkori városokban

VI.  A magyarság történetének kezdetei és az Árpád-kor

• A magyar nép eredete és vándorlása
• Honfoglalás és megtelepedés
• Géza és István államszervező munkája
• A feudális rendszer megszilárdítása: I. László és Kálmán uralkodása
• II. András és az Aranybulla
• IV. Béla és a tatárjárás

6. évfolyam:

I.     A virágzó középkor Magyarországon

• Károly Róbert és Nagy Lajos
• Hunyadi János törökellenes küzdelmei
• Mátyás kül- és belpolitikája
• A középkori Magyar Királyság hanyatlása
• A mohácsi csata és következményei

II.   A világ és Európa a kora újkorban

• A földrajzi felfedezések és következmények
• Vallási újítók (reformáció, ellenreformáció)
• Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában
• Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja

III.  Magyarország a XVI-XVIII. században

• A három részre szakadt ország élete
• Reformáció és katolikus megújulás
• Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte és virágkora
• Habsburg ellenes küzdelmek a XVI. században
• A török kiűzése
• A Rákóczi-szabadságharc
• Mária Terézia és II. József uralkodása

IV.  A forradalmak és a polgárosodás kora Európában

• A francia forradalom
• Napóleon tündöklése és bukása
• A Szent Szövetség Európája
• Az ipari forradalom és következményei

V.   A polgárosodás kora Magyarországon

• A reformkor kezdete, az első reformországgyűlés
• Politikai csoportok és reformprogramjaink
• Széchenyi István munkássága
• Kossuth Lajos a reformkorban

VI.  Forradalom és szabadságharc 1848/1849-ben

• A márciusi forradalom Pesten
• Az áprilisi törvények
• A szabadságharc fő céljai, eredményei és kiemelkedő személyiségei

7. évfolyam:

I.     A világ és Európa a XIX. században

• Az olasz és a német egység létrejötte
• Polgárháború az Egyesült Államokban
• Az ipari forradalom második szakasza
• A szabadversenyes kapitalizmus és a monopolkapitalizmus jellemzői
• A brit világbirodalom
• Nagyhatalmi törekvések a századfordulón
• A szövetségi rendszerek kialakulása

II.   Önkényuralom és kiegyezés       – A dualizmus kora Magyarországon

• A szabadságharc bukása, megtorlás és emigráció
• A kiegyezés megkötése és tartalma
• A dualizmus gazdasága és társadalma
• a dualizmus válsága

III.  Az első világháború története

• A „nagy háború” okai és kirobbanása
• A háború első szakasza
• A tömegek és gépek háborúja
• A háború vége: a központi hatalmak veresége
• Magyarország részvétele az első világháborúban
• A Párizs környéki békék

IV.  A két világháború közötti időszak

• Európa az első világháború után
• A nagy gazdasági világválság
• A fasizmus hatalomra jutása Olaszországban
• Nácizmus, Hitler hatalomra jutása
• A kommunista rendszer kiépülése a Szovjetunióban, Sztálinizmus
• A versailles-i békerendszer összeomlása

V.   Magyarország a két világháború között

• Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság
• Az ellenforradalom hatalomra jutása
• Trianon és következményei
• Bethlen István miniszterelnöksége
• Magyarország a gazdasági világválság idején

VI.  A második világháború története

• A háború okai és kitörése
• A német sikerektől a lassú fordulatig
• Fordulat a háború menetében: felülkerekednek a szövetségesek
• Holocaust
• Európa felszabadítása a német megszállás alól
• Magyarország a második világháborúban
• A háborút lezáró békék

8. évfolyam:

I.     A szuperhatalmak szembenállása

• A második világháború utáni rendezés
• A kétpólusú világ kialakulása
• A kettéosztott Európa
• Az Európán kívüli világ
• Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában
• A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság

II.   Magyarország története a1945-től az 1956-os forradalom leveréséig

• Magyarország 1945 és 1947 között
• A határon túli magyarság a második világháború után
• A Rákosi-korszak
• Reformkísérlettől a forradalomig
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc

III.  Az egységesülő Európa, a globalizáció kiterjedése

• A nyugati integráció, az enyhülés kezdetei
• A Szovjetunió felbomlása
• A rendszerváltó Kelet-Közép-Európa, Németország újra egyesülése
• Az Európai Unió létrejötte és működése
• A közelmúlt válsággócai és háborúi
• A globális világ sajátosságai, a globalizáció előnyei és hátrányai

IV.  A Kádár-korszak

• Az 1956 utáni megtorlás időszaka
• A Kádár-rendszer megszilárdulása
• A „puha-diktatúra” időszaka
• A Kádár-korszak ellenzéke
• A pártállam csődje

V.   A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

• A rendszerváltás folyamata
• A demokratikus jogállam működése
• Magyarország külpolitikai törekvései 1990 és 2004 között
• Gazdasági élet az 1990 utáni Magyarországon
• A határon túli magyarság helyzete a rendszerváltás után

VI.  Társadalmi és állampolgári ismeretek, médiaismeret

• Az alkotmány és a törvényalkotás
• Jogok és kötelezettségek együtt járnak
• A parlamentáris demokrácia
• A gazdaság legfontosabb szereplői
• A pénz szerepe a gazdaságban
• Média és politika

Pénzintézetek és tevékenységük

7 . Működését meghatározó dokumentumok

Szervezeti és működési szabályzat

Házirend

Pedagógiai program